1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
hatályos 2008.01.01-től
Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem
59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából,
átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges
lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet
azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést
(okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén
a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.
60. § (1) Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett
vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről
szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi
hatósághoz – illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz – benyújtották. Az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési
időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az
örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989.
január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan
megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a földrendezés vagy kisajátítás során
kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell
tekinteni.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, az ingatlan tulajdonban (birtokban)
tartásának időszakában a 2007. december 31-ét követően az ingatlanon létesített építettingatlan
(épület, épületrész, építmény, építményrész) esetében – ideértve a
megszerzéskor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan helyett létesített
(újjáépített) épített-ingatlan esetét is –, valamint a megszerzéskor, illetőleg az említett
időpont előtt meglévő épített-ingatlan helyiségei hasznos alapterületének hat
négyzetmétert meghaladó növelése esetében a szerzést
a) az utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre
emelkedésének időpontjával,
vagy a 62. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában említett költségekkel csökkentett
bevételnek a ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összegével
arányos megosztásával választható, hogy
b) a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg
az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan bevétel-része tekintetében az (1)-(2)
bekezdés szerinti szerzési időponttal és az épített-ingatlan, illetőleg az alapterület-bővítés
bevétel-része tekintetében az a) pont szerinti időponttal
kell azonosnak tekinteni.
(4) Az olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező
épített-ingatlan, illetőleg alapterület-bővítés esetében, amelynek létesítése az ingatlanra
kiadott legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre
emelkedésének keltét követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban)
tartás időszakában történt, a (3) bekezdés rendelkezését az említett épített-ingatlan,
alapterület-bővítés tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hitelt
érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét vagy, ha a tényleges
használatbavétel éve hitelt érdemlően nem állapítható meg, az átruházás évét kell a
megszerzés évének tekinteni.
2
61. § (1) Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan
bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. A bevételnek
nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a
vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét
meghaladó összeg. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak
a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan,
a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli
hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak
a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.
(2)-(3)
(4) A termőföldről szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes
földcsere e törvény alkalmazásában nem minősül átruházásnak (értékesítésnek).
Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott
pénzösszeg vagy más vagyoni érték az azt szerző magánszemély egyéb jövedelmének
számít.
62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell
vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat,
amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként
elszámolt:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban
az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági,
hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog
esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az
illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott
ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre
fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról
szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő
művelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek – ha a jövedelmet nem a
64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani – a vételi jog gyakorlása során
vételárként szereplő összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lévő
lakást a magánszemély megvásárolja, akkor megszerzésre fordított értéknek a
szerződésben szereplő tényleges vételárat kell érteni. A 60. § (3) bekezdése szerinti
ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a
használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a
használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének
határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek
megállapíthatósága hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető)
magánszemély nevére kiállított számla szerinti érték.
(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem
állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.
(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés
évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(2) bekezdés rendelkezései szerint
kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet
úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás – a
megszerzés évét követő évet első évnek tekintve –,
a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
3
c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.
(5) A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés
rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982.
január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.
(6) A (4)-(5) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása
szerint
a) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró
építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó
földhasználati jog terhel),
b) lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog
átruházása esetén a jövedelem a számított összeg
1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.
(7) Az Szja tv. 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési
kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén a (6) bekezdés alkalmazásában
számított összegbe be kell számítani a lakásszerzési kedvezmény alapjaként
érvényesített összeget, ha az ilyen lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény
érvényesítésének évében vagy azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően
történt.
63. § (1) Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az
adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell
megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
(2) Ha a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően az ingatlan, vagyoni
értékű jog átruházásából származó jövedelmet (vagy annak egy részét) a magánszemély
saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos
személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (bármely EGTállamban)
biztosított férőhely-visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli –
megszerzésére használja fel (ideértve azt az esetet is, ha a férőhely biztosítása
egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével történik), és ezt a tényt
adóbevallásában feltünteti, az (1) bekezdés rendelkezése szerint megállapított és bevallott
adót (vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét) nem kell megfizetnie.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint megállapított, bevallott és megfizetett adó
mértékéig az ingatlan átruházását követő első és második adóévről szóló
adóbevallásában a magánszemély adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a felhasználás
évéről szóló adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (4)-(5) bekezdés
rendelkezései szerint.
4
(4) A (3) bekezdésben említett adókiegyenlítés az e § szerint megállapított
jövedelemből az adó megfizetése után, az adóévben a (2) bekezdés szerinti célra
felhasznált résznek és a megfizetett adó megállapítása tekintetében hatályos (1) bekezdés
szerinti adókulcsnak a szorzata.
(5) A (4) bekezdésben említett összeg nem lehet több, mint az ingatlan, vagyoni értékű
jog átruházásából származó jövedelem bevallott és megfizetett adója, az ingatlan
átruházását követő második évben csökkentve a (3)-(4) bekezdés alapján a megelőző évi
adóbevallásban már érvényesített adókiegyenlítéssel.
(6) A (2) bekezdés szerinti célra történő felhasználás igazolására a férőhely
megszerzése alapjául szolgáló okirat, az összeg felhasználását igazoló okirat, a rokonsági
fokot bizonyító közokirat, valamint az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű
magánokirat szolgál, amelyre az adózás rendjéről szóló törvénynek az elévülésre, illetőleg
a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
(7) Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére
jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog
átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös
tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban
élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az (1) bekezdés szerinti
adót mérsékelheti, vagy elengedheti.
(8) E § rendelkezése irányadó a nem egyéni vállalkozó magánszemély ingatlanlízingügylet
meghiúsulásából származó jövedelmére is.
(9) A (8) bekezdésben említett jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján a
magánszemélyt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből a 62. § (4),
illetőleg (6) bekezdésének rendelkezései szerint kell értelemszerűen megállapítani azzal,
hogy az említett rendelkezések alkalmazásában számított összegnek a bevétel,
megszerzés évének az ügyleti szerződés megkötésének éve minősül.
63/A. §
64. § (1)
(2) Ha a kárpótlásról szóló törvények alapján eredeti jogosult (a kárpótlási jegyet
kárpótoltként megszerző) magánszemély a vételi jogának gyakorlása során szerzett
termőföldjének, erdő művelési ágú földjének – ideértve, ha azt mezőgazdasági
vállalkozási támogatás címén kapott utalvány felhasználásával (is) vásárolta –
átruházásából származó, az e cím alatti rendelkezések szerint megállapított jövedelme
egészét az átruházás napjától számított egy éven belül belföldön – a Magyar Köztársaság
Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában – fekvő mezőgazdasági
művelésű külterületi termőföld tulajdonának megszerzésére fordítja, akkor az ezen
jövedelemre jutó adó visszajár (vagy nem kell azt megfizetni). Ezt a kedvezményt a
magánszemély az igazolt tulajdonjogszerzés adóhatóságnak történő bejelentésével
egyidejűleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a tulajdonjogszerzés az adó megfizetése előtt
történt, akkor annak előzetes igazolása alapján az adóbevallásában érvényesíti.
(3) A (2) bekezdés rendelkezése alkalmazható a szövetkezetekről szóló 1992. évi I.
törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerint részarányföldtulajdonosnak
minősülő magánszemély azon termőföldjének, erdő művelési ágú
földjének átruházása esetén, amelyet a hivatkozott törvény rendelkezései szerint
tulajdonjogának bejegyzése mellett önálló ingatlanként részére kiadtak.
(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett tulajdonjog megszerzésének igazolására az
ingatlanügyi hatósághoz benyújtott iktatott szerződés szolgál.
5
Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem
64/A. § (1) Ingó vagyontárgynak, ingatlannak, vagyoni értékű jognak tartási,
életjáradéki vagy öröklési szerződés keretében történő átruházásából származó
jövedelem – ha az nem adómentes – után az adó mértéke 25 százalék, egyebekben pedig
az 58-62. § rendelkezéseit a (2)-(5) bekezdésben szabályozott eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) Az öröklési szerződésből származó jövedelem megszerzési időpontjának ingatlan
és vagyoni értékű jog átruházása esetén az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlannyilvántartási
bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontját, ingó dolog átruházása
esetén a szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni.
(3) A jövedelem megállapítása a következők szerint történik:
a) bevételnek a szerződésben foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányában
b) az állami adóhatóság értékelése szerint megállapított forgalmi érték számít
bevételnek
vagy
c) jövedelemként az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházására
vonatkozó rendelkezések szerinti igazolt költségek egyharmad részét kell figyelembe
venni.
(4) Az (1) bekezdésben említett adót a szerződő felek közül a tartást, a
járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által
levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, a jövedelem
keletkezési időpontját követően.
(5) Az adó fizetésére kötelezett a vonatkozó szerződésben megállapodhat a
magánszeméllyel, hogy ezt az adót a magánszemély fizeti meg oly módon, hogy az adó
összegét az adó fizetésére kötelezett rendelkezésére bocsátja, amelyet az továbbít az
adóhatóságnak. Amennyiben a magánszemély a vállalt kötelezettségének az adóbevallás
benyújtására nyitva álló határidőig nem tesz eleget, az ebből eredő jogvitától függetlenül a
kifizetőnek kell az adót megfizetnie.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása helyett pénzben
folyósított életjáradékról szóló szerződés esetében – a szerződéskötés időpontjában –
választható, hogy
a) az életjáradékból származó bevétel egésze jövedelem,
b) az a) pontban említett jövedelem megszerzésének időpontját az általános szabályok
szerint kell figyelembe venni,
c) az adó mértéke 25 százalék,
d) az adót a jövedelemből a járadékfolyósítást vállaló fél vonja le és fizeti be az
adóhatóságnak azzal, hogy ekkor a magánszemélynek ezt a jövedelmet és annak adóját
nem kell bevallania.
(7) Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt
a) tartási szerződés esetében a természetbeni juttatásokra,
b) életjáradék folyósítása esetén az adó 35 százalék, amelynek megfizetésére
(bevallására) az osztalékból származó jövedelem után e törvény szerint fizetendő adóra
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a természetbeni juttatást havonta
kell nyújtottnak tekinteni.
6
468. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(9) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és
keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
…
(8) Az Szja tv. 60. §-a (3) bekezdésének rendelkezésétől eltérően, a 2008. január 1-
jét megelőzően megszerzett ingatlannak a 2008-2010. évben történő átruházása
esetén, az ingatlanon az említett évek időtartamára eső szerzési időponttal megvalósult
épített-ingatlan, illetőleg alapterület-bővítés megszerzésének időpontját a
magánszemély - választása szerint - az Szja tv. 2007. december 31-én hatályos 60. §-a
rendelkezései alapján állapíthatja meg, de az Szja tv. 62. §-a (6) bekezdése a)
pontjában említett átruházás esetén azzal a feltétellel, hogy a jövedelmet a
rendelkezésben foglaltak helyett a § (4) bekezdésében előírt számítással határozza
meg.
(9) A 2008. január 1-jét megelőzően átruházott ingatlan, vagyoni értékű jog
átruházásából származó jövedelemre az Szja tv. 2007. december 31-én hatályos 63. §-
a (1)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a magánszemély a
lakásszerzési kedvezményt érvényesíti.